Az eredeti forrás:

„Szemirámisz királynő férje, V. Samsi-Adad assír király halála után (i.e. 811) átveszi kiskorú fia, III. Adad-narári helyett a hatalmat, mint régens, bár ezt a tényt történelmi adatok még nem erősítették meg egyértelműen. Már életében is legendás hírnévre tesz szert a királynő. Eszerint Derketó szíriai istennő lánya, akit okossága és szépsége miatt vesz feleségül egy asszír hivatalnok, Onnész. Azonban az asszír uralkodónak, Ninosznak is megtetszik alattvalójának asszonya, és egybekel vele. Férjének halála után Szemiramisz egyedül uralkodik, hatalmas építményeket emel Babilonban és Egbatanában, Média fővárosában, és hadjáratokat vezet egész Baktriáig és Indiáig, ahol megsemmisítő vereséget szenved. A királynő, akit ebben a legendában kicsapongó életmóddal vádolnak, kísérletet tesz fiának félreállítására is. Merényletkísérletének sikertelensége után azonban lemond a trónról és felemelkedik az istenek közé.”

Az emberiség krónikája

És akkor lássuk, milyen ötleteket adhat ez a pár mondat:

Házassági ajánlat

Az első ötlet ott töri meg a történelmi események sorát, amikor Szemiramisznak még nem a király, hanem annak egyik hivatalnoka a férje. A király megkörnyékezi a nőt, és ajánlatot tesz neki. Azt ajánlja, hogy feleségül veszi, ha esetleg hirtelen megözvegyülne. Az özvegységről meg majd ő gondoskodik.
Azonban Szemiramisz szereti a férjét, ezért csak látszólag egyezik bele a dologba, majd figyelmezteti urát a veszélyre. Mivel a királlyal nem szállhatnak szembe, szökniük kell.
Innentől lehet belőle bármi: tragédia, ha a király mégis rájön a cselre, vagy egy kalandos szökési történet, árkon-bokron keresztül, esetleg maga a szökés csak a felütés, és a történet lényege ott kezdődik, amikor a hazátlanok megpróbálnak letelepedni valahol, és azt követheted végig, hogyan vernek gyökeret egy ilyen hirtelen váltás után egy teljesen idegen környezetben.

Ugyanezeket az ötleteket végig lehet vinni akkor is, ha Szemiramisz elfogadja a király ajánlatát, és maga kívánja megöletni a férjét, és csak a férj szökik a barátaival.

Hatalomátvétel

Férje (a király) halála után Szemiramisz félti maga és a fia életét, mert mások is pályáznak a trónra. Hogy a trónt fia számára megőrizze szövetségeseket kell találnia, és természetesen az sem árt, ha néhányan az ő és fia életére vigyáznak, vagy elteszik láb alól a riválisokat.
A helyzetet megbonyolíthatod azzal, ha védelemre vállalkozó hősnek (miután elvállalta a feladatot) erkölcsi aggályai támadnak, hogy végül is kinek akarja az asszony a hatalmat : a fiának, vagy magának. Csak arra kell, a fia, hogy jogot formálhasson a trónra? Mit helyez előtérbe az özvegy? Az ország érdekét, vagy a sajátját?

Merénylet

Szemiramisz, miután már kellően megszilárdította hatalmát, feleslegesnek érzi a fiát, aki rövidesen eléri a nagykorúságot, mivel ekkor le kellene mondania a trónról az ő javára. Merényletet szervez hát ellene.
A fiú pedig érzi, hogy anyja a vesztére tör, ezért maga is akcióba kezd. Anyját nem akarja bántani, csak háttérbe akarja szorítani, lemondatni.

Ez is remek alkalom akár egy izgalmas kalandokkal teli történetre, vagy egy komolyabb szálakat feszegető „lelkizős” darabra, hiszen minden bizonnyal mindkét félben felmerülnek kétségek, amikor egymás ellen fordulnak.

Az előbbi két variációban mágia és természetfeletti lények nélkül is működhet a történet, de bárhol bele lehet keverni egy kis varázslatot. Az következő ötletnek viszont teljes mértékben a mágia az alapja.

Megszállottság

Szemiramisz annak idején még tényleg a fia javára szerezte meg a trónt, és az ő nagykorúságáig akar uralkodni. Azonban gonosz hatalmak befolyása alá kerül, és ezek irányítják már a cselekedeteit.
Valaki, aki hű hozzá, felfigyel az áruló jelekre : kicsapongó életmód, viselkedésének megváltozása, stb. Elhatározza, hogy utánajár a dolognak, és mikor felismeri az okokat, megpróbálja megmenteni a királynőt, a fiát és az országot.
Az ártó befolyás lehet egy gonosz varázsló/boszorkánymester, vagy túlvilági hatalom (démon). Ha az akció sikerül, akkor a királynő visszavonul, a fia javára lemond a trónról.

Boszorkányság

Szemiramisz maga is aktív mágiahasználó, mondhatni boszorkány. Ő az, aki magába bolondítja a királyt, hogy általa hatalomra jusson. El is éri célját, és ebben nem válogat az eszközökben. Előző férjét megmérgezi, hogy megözvegyüljön, aztán a királyt a befolyása alá vonja, hogy csak rá hallgasson. De egyetlen dolgot nem kerülhet el: gyereket kell szülnie.

Ekkoriban még igen könnyen eldobhatott egy asszonyt a férje, ha nem szült neki gyereket, és még ha azt az egyetlen férfit az ujja köré is csavarja, az összes tanácsnokot nem tudja. Egyszerűbb vállalni a gyermeket, ráadásul így már a férje is felesleges lehet, hiszen a kiskorú király helyett régensként kormányozhat.

Azonban az anyaság megváltoztatja a nőt, mert immáron nem csak a saját sorsa érdekli, hanem a fiáé, és természetesen ezen keresztül az országé is. Elkezd „jó” uralkodóvá válni. Azonban ennek következtében kevésbé könyörtelen az ellenlábasaival, ami hiba a részéről, mert azok bátrabban tevékenykednek, és nyomozásba is kezdenek. Mikor végre a birodalom tényleg jó áll, és ő elégedett lehetne magával, „elkezdenek kipotyogni a csontvázak a szekrényből”.