Márciusban az Írótesók kezdeményezés keretében Bacsa Zsófia és Balog István munkásságát mutatom be, ők lettek ebben a hónapban az írótesóim. Úgy döntöttem, mindkettejüknek ugyanazokat az interjú kérdéseket teszem fel, méghozzá a közös zsánerre (fantasy) és az alkotási folyamatra koncentrálva. Pár napja megérkeztek a válaszok. Zsófié kicsit szűkszavú lett, nem a „riporterek álma”, de ebben is benne van minden lényeges. István azt kérte, hogy válaszoljam meg én is ugyanezeket a kérdéseket, így hát a továbbiakban következzen az első három kérdés, és a rájuk adott válaszokat:
Mért pont fantasy zsánerben írsz?
BZs: Szeretek kiszakadni a megszokott hétköznapokból. Megalkotni a saját világomat, a saját karaktereimmel. Ez nekem kikapcsolódás.
BI: Számomra a fantasy zsánere hordozza magában a klasszikus gyermekmese, a történelmi regény, a krimi és a politikai regény ötvözetét. Egyik nélkül sem tudom elképzelni ezt a különleges világot.
DA: A történetek fantasy környezetbe helyezése – reményeim szerint – segíti az olvasót, hogy elszakadjon a mindennapok előítéleteitől, berögződéseitől, és így egy új nézőpontból közelíthessen meg egy problémát, vagy egy élethelyzetet. Az emberitől eltérő képességű lények szerepeltetése lehetőséget ad arra, hogy mindennapi élet eseményeit és fő kérdéseit más szemszögből is megvizsgálhassuk.
Mi készül el először nálad? A világ a cselekményszál vagy a karakter?
BZs: Leginkább a karakter készül el először, aztán követi a többi.
BI: A saját világ megalkotásával kezdődött minden. Kialakult a panteon, a földrajzi viszonyok, ami magával hozta a politikai és kereskedelmi viszonyrendszereket is. Ezek után alkottam meg a mondarendszert és a világ hozzávetőleges történelmét. A karakterek kidolgozása hosszabb folyamat volt, több típust kidobtam az alkotás folyamata során, míg akad olyan is, aki jelentéktelenebbé tettem, mint azt először gondoltam. A cselekmény fő vonulatát 80 %-ban előre megírtam, de a karakterek önálló életre kelésével bizony változott az írás folyamata során.
DA: A világ, aztán a fő karakterek. Ezeknek a szereplőknek az élettörténete és céljai, motivációi alkotják a történet gerincét, melyhez írás közben egyéb, kiegészítő karakterek csatlakoznak aztán.
Mesélj egy kicsit a saját fantasy világodról! Hogyan épül fel, mire fektettél hangsúlyt a kidolgozásakor?
BZs: Az én világaimban inkább a cselekményre fektettem a hangsúlyt.
BI: Klasszikus fantasy világról beszélhetünk, ősi fajokkal, elfekkel, törpékkel, gnómokkal, no meg „halandó” emberekkel. A panteon sokszínű, ám a területi és törzsi vallásokat uralja az emberek és elfek „egyistenhite” egészen addig, amíg …
A világomban semmi sem fehér vagy fekete. Politikai és emberi játszmák, családi intrikák, kereskedelmi érdekek tarkítják és alakítják a napok egyhangúságát, melyek gyökerestől felforgatják a Thurull-királyság békéjét. A világ többpólusú, és az, hogy ki, melyik oldalra áll a végén, az nem csak elveken, tradíciókon múlik, mindennek alapja az erkölcs, illetve annak hiánya, felülírása.
DA: Két világon is alkotok. Az első világon hagyományos fantasy fajok (elfek, törpék, orkok, stb.) élnek. Ez a világ közös munka ifjúkori barátainkkal és a férjemmel, még a múlt évezredben született. A napokban jelent meg egy regény Az ősi elf város címmel, mely ezen a világon játszódik. A másik világ egy alternatív Föld, ahol 2036-ban a természetfeletti fajok egy globális összeesküvés keretén belül átveszik a hatalmat, és saját birodalmakat alapítanak. Ehhez a világhoz egy 2015-ben megjelent ifjúsági regény (Az emléktolvaj), és egy 2020-ban megjelent novelláskötet (Ahogy a szálak összeérnek) kapcsolódik.