Amikor Athén és Spárta háborúja véget ért, sok görög katona munka nélkül maradt. Hogy megélhetésüket biztosítsák, mintegy tízezren elmentek Mezopotámiába, és beálltak a perzsa Kyros seregébe, aki bátyja, Artaxerxész ellen Babylóniába vonult. A sereg csatát nyert Kunaxánál, Kyrost azonban megölték. A békekötés ellenére a perzsák hitszegő módon megölték a görög vezéreket, és a görög katonák ott álltak egyedül, távol otthonuktól, az ellenséges Perzsa Birodalom közepén. A Tízezrek az ellenség támadásai és az időjárás viszontagságai közepette mintegy ezer kilométert vonultak északnyugatnak. Csüggedés és honvágy gyötörte őket Babylóniában, de hegyek között, magas hóban is hazaküzdötték magukat. Végül menetoszlop élén haladók izgatottan kiáltozni kezdtek: „A tenger! A tenger!” Meglátták a Fekete-tenger keleti medencéjét, amely persze elég távol van a görög szárazföldtől. De tengerészek lévén, a görögök most már bizakodtak a hazajutásban. A végtelen Ázsia lidércnyomása véget ért.
Anton Powell: Az ókori Hellász történelme
Ugye ez a pár mondat is író után kiált? Micsoda heroikus dolgokról lehetne itt írni! Ez a rövid történet tele van drámával. Katonai hűség, becsület, árulás, kitartás, bátorság …
Ki lehet egy ilyen történetben a főhős? Egyértelműen ajánlkozik az a katona, aki feljebbvalói halála után (nyilván számára teljesen váratlanul, hiszen a vezéreket mind megölték) hirtelen a csapat vezetőjének szerepében találja magát. Nem képezték ki rá, nem számíthatott ilyen előléptetésre, esetleg nem is akarja magának a feladatot. Képes felnőni hozzá? Hibázik-e, miközben tapasztalatokat szerez? Ha igen, ez mennyi ember életébe kerül?
Hol lehet itt mágiát, és természetfeletti lényeket elhelyezni a történetben? Úgy vélem, ez is adja magát, főleg, ha olyan világba helyezzük a történetet, ahol a természetfeletti lényeket, és a mágiahasználókat üldözik a képességeikért. Ilyenkor könnyen elképzelhető, hogy páran a hadseregben elrejtőzve próbálnak messzire jutni onnan, ahol már lelepleződtek. Aztán hirtelen ott találják magukat egyre igen veszélyes szituációban, ahol a képességeik megmenthetik őket és a társaikat is.
Mit tesznek? Leválnak a tömegről, és megpróbálnak egyedül biztonságba jutni? Kétségtelenül nagyobb esélyük van így a túlélésre. Vagy megpróbálják elfogadtatni magukat a rászorulókkal, és minél több embert megmenteni? Mernek kockáztatni?